EGY NEVES EZERMESTER KECSKE  

Kétségtelen, e kecske serénységben nem remekel: eszetlen reszel, kever, szegel! 

Lehet lelkes, de remeke rendre ferde, gyenge és selejtes… 

„Gyertek, gyertek, hogyha mertek, benne remek mestert leltek” – rikkantja Mekk Elek ezermester rikkancsa, a papagáj. Gyűlik is a falu apraja-nagyja – disznók, kakasok, szamarak, marhák és egyéb állatfajták –, hogy igénybe vegyék Mekk mester szolgáltatásait. Senki nem sejti, hogy a kontár kecske káposztáért cserébe csak bosszúságot okoz mindenkinek.

Mekk Elek egy kecske. Magát ezermesternek nevezi és házán 13 cégér hirdeti a mesterségeit. Számos megrendelése akad, de  mindig kiderül, hogy rosszul végzi a dolgát, melyet lenéző okoskodása is tetéz. Bármibe is fog, minden szakmában felsül kevéske tudásával. Így a “káposztában” elkért bérét sem kapja meg és a megbízói gyakran jól meg is kergetik.

Mekk Elek rendelkezik valamilyen ismerettel a szakmát illetően, de a javítást mindig rosszul vagy károsodás árán végzi el. Egy medvecsaládnál a legnagyobb télben a cseréptetőt bontja le, hogy cserépkályhát készítsen, amelyet ügyesen összerak, ám tető nélkül a hideg bejön a lakásba, a kályha nem tud melegíteni. A gabonagyűjtő Hörcsögnek szélmalmot tákol, de elfelejti rögzíteni az amúgy jól megépült malmot, annak lapátjai pedig helikopter módjára repítik az égbe az épületet. Ennek tetejében, bár nyilvánvaló a kontársága és elégedetlenek a megrendelők, ő ezt még tetézi fitymáló okoskodásával, és trehányságért is fizetséget vár, ami felbőszíti a többi állatot, és leverik a cégérek közül azt, amelyikre Mekk Elek éppen méltatlannak bizonyult.

A történet végén mégis megtalálja az igazi mesterségét, amikor megfoltozza tehén Helén ruháját. Végezetül a házán maradhat a “szabóság” cégére, jelezve erre az egyre való rátermettségét. 

A Pannónia Filmstúdió 1974-ben bemutatott bábfilm-sorozata ellenállhatatlan humora, kiváló karakterei, tanulságot sem nélkülöző történetei miatt válhatott legendássá, többgenerációs élménnyé az elmúlt csaknem négy évtized során.